Mit Ábrázol A Feszty Körkép
- Szűcs Árpád: A Feszty-körkép története (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., 2003) - antikvarium.hu
- Feszty körkép – Amerikai Magyar Múzeum
- Érted fiam (?): A Feszty-körkép
- A Feszty-körkép - Helikon, Kner,Tevan kiadások - Ritkaságok, régiségek, dedikált, aláírt művek - Antikház Antikvárium
- A Feszty-körkép kálváriája a Városligetben | PestBuda
A front�lisan �s oldalf�nnyel megvil�g�tott jelenetek h�ttere s�t�t, szinte homog�n, m�g a h�tulr�l megvil�g�tott r�szek h�tter�t a vil�gos, messzire t�gul�, k�z�ps� t�rr�teget alkot� t�jr�szletek adj�k. Az el�t�r megvil�g�t�sa a felt�telezett napszakhoz alkalmazkodik - a front�lisan megvil�g�tott keleti r�szek egy kiss� magasabban helyezkednek el, s ez a t�ny enyhe vil�goss�gukban jut kifejez�sre. A sz�nsk�la alapvet�en a k�s�i m�ncheni iskola szellem�t t�kr�zi - a v�r�sesbarn�k, a z�ldek, az �gbolt eset�ben a sz�rk�k �s halv�nyk�kek domin�lnak. A fest�s m�dja a k�rk�p k�vetelm�nyeihez igazodik, hiszen ennek v�szn�t t�z-egyn�h�ny m�terr�l szeml�li a n�z�. Az els� t�rr�tegek fest�si technik�ja a m�ncheni iskol�hoz tartoz� m�v�szek: Wilhelm von Diez, Ernst Zimmermann, Frank Duveneck, Wilhelm Leibl �s Franz von Lenbach technik�j�hoz �ll k�zel. A t�jr�szletek viszont a XIX. sz�zad m�sodik fel�nek m�ncheni t�jk�pfest�inek - Adolf Lier, Ludwig Willroider �s Louis Neubert, valamint Franz von Defregger - munk�ival mutatnak rokons�got.
Szűcs Árpád: A Feszty-körkép története (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., 2003) - antikvarium.hu
Számára azonban ingerlő és buzdító volt, ha érezte, hogy mások tudnak arról, amit csinál s várják és lelkesednek érte. Ezt a lelkesedést várta Anyámtól, aki szegény, átlátott rajta, mint az üvegen. Apám egyelőre őt szemelte ki lelkesítőül, és csakúgy áradozott: micsoda kép lesz! Anyám még ennek előzetes ismeretében is latolgatva hallgatta a tervet. Tetszett ugyan neki, mert fenséges volt az elgondolás, de nem tudott lelkesedni, mert félt a nagy méretektől. S neki már más volt az ízlése, festői ösztöne, hiszen ő már jó tíz évvel később járt Münchenben, mint Apám. A művészi ösztönei és képzettsége mélyén áramló erők őt mindenképpen már a korszerűbb, a "festői" festészet felé vonták. - Kérem - mondta - Árpád, gondoljon Paál Lászlóra, Mészölyre, a többiekre, mennyire intim az ő művészetük! Akkora arányokban, amekkorára maga gondol, nem lehet igazán művészit alkotni... dühbe jött, el volt keseredve. - Letöri szárnyaimat! - felelte haragosan. Hát így kezdődött a Körkép, ilyen családi viharral!
Felesége, a szintén festő Jókai Róza ettől igencsak megrettent, mert fel tudta mérni, milyen hatalmas munkával és anyagi áldozattal jár egy ekkora vállalkozás. Fesztyt végül apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy ha már nem áll el tervétől, inkább hazafias témát válasszon, hiszen közeleg a honfoglalás ezredik évfordulója. A célra részvénytársaság alakult, telket béreltek a mai Szépművészeti Múzeum helyén, a körképet befogadó üvegkupolás épületet Feszty Adolf építész, a festő bátyja tervezte. Feszty előkészületként a Keleti-Kárpátokba is elutazott, a Vereckei-hágónál és a Volóci-völgyben készített helyszíntanulmányokat, történészek, régészek véleményét kérte ki. A művész két éven át megfeszített erővel dolgozott a világ egyik legnagyobb, 1800 négyzetméteres, 120 méter hosszú, 15 méter széles és 38 méter átmérőjű panorámaképén, amelyet egyetlen darabba szőtt belga vászonra festett. Jeles művészek segítették munkáját A munkát természetesen egyedül nem bírta, így a honfoglalás elképzelt eseményei, a több mint kétezer figura megfestésében jeles művészek, köztük Barcsay Adolf, Mihalik Dániel, Spányi Béla segítették.
Feszty körkép – Amerikai Magyar Múzeum
Ez az első vázlat általános örömet és bizalmat keltett munkája iránt. A művészi részre megvolt tehát a biztosíték. Akármennyire is nyilvánvaló lett később, hogy a kép mekkora buktatója lett Apám életének, látnunk kell azt is, hogy több dolog összejátszásának köszönhető, hogy éppen ezt a képet festette meg. […] nem ismert fáradtságot, időt és főképpen anyagi áldozatot, hogy a világon fellelhető összes adatokat fel ne kutassa. Át kellett tanulmányoznia a történelmi könyvek halmazát. Hónapokig ült budapesti és bécsi könyvtárakban […] Hagyomány és történetírás akkor egyetértettek abban, hogy őseink a Vereckei-szoroson jöttek be az országba. A legelső volt tehát a történettudomány által leghitelesebbnek vélt táj szigorú és pontos felvétele. E célból tehát 1892 augusztusában Munkácsra utazott, ahol a volóci völgyben Kenderecske falu egy dombján vert sátrat a környékbeli ruszin falvak lakóinak nem csekély bámulatára. […] 1892 március havában fogott az égbolt megfestéséhez, amit emberfelettien megerőltető munkával két hónap alatt el is végzett.
Áprilisban Ujváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a festést, köztük Feszty felesége is, ő a sebesülteket és a halottakat festette meg. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket. Érdekesség, hogy a korabeli közélet több ismert alakját is megjelenítették a festményen, maga Feszty Árpád fejedelemként szerepel az alkotáson. 1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak. A körkép hányattatásai [ szerkesztés] A kiállítás megnyitásának napja 1894. május 13-án érkezett el.
Érted fiam (?): A Feszty-körkép
- A ra végződő női nevek na
- A Feszty-körkép kálváriája a Városligetben | PestBuda
- Hogy kérdezünk rá az igére
- T U D O R I N D A - 3. osztály: A Feszty-körkép
- Deichmann üzlet - Címek és nyitvatartási idő
- Ofi nyelvtan 9 munkafüzet megoldókulcs
- Középiskolák ahava nem kell felvételi 8
- Hatvan kistérség - APEV. A mindenkitől független hírportál
- Fővárosi vízművek e mail cím
- Anya 62 rész magyarul facebook page
A Feszty-körkép - Helikon, Kner,Tevan kiadások - Ritkaságok, régiségek, dedikált, aláírt művek - Antikház Antikvárium
Akkor a restaurátorok azt a pontos helyszínt is igyekeztek megtalálni, ahonnan Fesztyék a tájkép vázlatait készítették. A mű egy részlete immár a restaurálást követően Erre már az 1995-ös bemutató után került sor. A kilencvenes évekig ugyanis a tudományos-művészeti szakma úgy gondolta, hogy Verecke vidéke látható a képen. A már említett Popovics Béla helytörténész azonban 1996-os ópusztaszeri látogatásakor észrevette a tájkép lankái és városának környezete közötti hasonlóságot. Nemcsak a megjelenés, hanem a kutatómunkák is igazolták a pontos helyszínt, vagyis Munkácsot és annak vidékét. 2013-ban a Munkács keleti részén található Kenderesen felállították a Feszty-panorámakilátót, közepén betonkörben tizenhat trapéz alakú bazalttáblát helyeztek el, melyeken a körkép gravírozott másolata látható. Így bárki beazonosíthatja a tájat, amit Feszty és társai annak idején vászonra festettek. Nyitókép: a rotunda a Szépművészeti Múzeum helyén (fotó: Klösz György, forrás: Hungaricana)
Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját örökítse meg, hisz közeleg a millenniumi ünnepségsorozat, s vállalkozásához a fővárostól, illetve az államtól is segítséget kaphat. Feszty a hatalmas munkához segítőtársakat keresett. Együttműködésre kérte fel Mednyánszky Lászlót, Újváry Ignácot és Spányi Bélát, akik a tájképi részeket festették, de Vágó Pál és Papp Henrik is segítségére voltak a csoportjelenetek és egyes alakok megfestésében. A táborverési jelenetek a letelepülőkkel, sátrakkal, nyájakkal, gulyákkal Pállya Celesztin munkája során elevenedtek meg. Olgyai Ferenc, Barsy Adolf, Ziegler Károly és Mihalik Dániel is erejüket megfeszítve dolgoztak, hogy a határidős munka elkészüljön. 1894 tavaszára befejeződött A Magyarok bejövetele c. körkép festése, s megnyitása után a Városliget körkép palotájában elhelyezett mű óriási közönségsiker lett. 1898-ban a képet Londonba szállították a világkiállításra, s csak 1909-ben tért vissza Budapestre, ahol ideiglenes faépületben kapott elhelyezést, mivel a korábbi épületet a Szépművészeti Múzeum építtetése miatt lebontották.
Amikor Feszty felesége, Jókai Róza, aki maga is festőakadémiát végzett, meglátta az óriási felületet, megrémült a férjére váró iszonyatosan nagy munka gondolatától és ájultan rogyott össze. Csak a háttér – égbolt és felhők – megfestése két hónapig tartott. Ezt az emberfeletti munkát Feszty egymaga végezte, megadva ezzel a kép különleges hangulatát. Ezenkívül ő festette a dombtetőn álló vezérek csoportját, és Árpád alakjában saját arcképét örökítette meg. A szekereket, az ökröket, az előtérnek szikláit is Feszty festette. Többemeletes munkaállványokon dolgoztak, melyeket vasúti síneken lehetett körbegördíteni a vászon előtt. Mivel fizikai lehetetlenség lett volna egymagának megfesteni az egész felületet, munkatársakat választott maga mellé. Több mint 20 művész dolgozott a képen. Ujváry, Mednyánszky, Spányi Béla, Olgyay Ferenc a háttér tájakat vállalták. A fergeteges lovasroham megjelenítésének Vágó Pál volt a mestere. Fesztyné Jókai Róza a halott alakokat festette meg – és rengeteg feketekávét főzött.
A Feszty-körkép kálváriája a Városligetben | PestBuda
Szerző 125 éve adták át a nagyközönségnek a Feszty-körképet. Az évfordulóra emlékezve 2019. május 12-én, vasárnap féláron, minden 125. előjegyzett vendég pedig ingyenesen nézheti meg a monumentális alkotást. 1894. május 13-án láthatta a közönség először Feszty Árpád és alkotótársai lenyűgöző "A magyarok bejövetele" c. körképfestményét. A festmény története azonban korábban kezdődött. Feszty Árpád 1891-ben egy párizsi útja alkalmával látta a Napóleon csatáját ábrázoló körképet, akkor elhatározta, hogy panorámaképet fest. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját, a honfoglalást örökítse meg. Hirdetés Feszty jeles művészek, köztük Mednyánszky László, Vágó Pál, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével 1892-ben kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. Feszty vezetésével feszített ütemben folyt a munka, amelybe besegített felesége, Jókai Róza is. A festmény, amelyet 1800 négyzetméter nagyságú, 120 méter hosszú, 15 méter széles, egy darabba szőtt belga vászonra festettek, két éven át készült.
�lmos, El�d, Ond, Kund, Tas, Huba �s T�h�t�m kiss� h�tr�bb, a fejedelem m�g�tt, turulmad�rtollas sisak a fej�k�n, d�szes �lt�zetben, t�ncol� lovaikr�l figyelik a gy�ztes csapatok mozg�s�t. A fejedelem lov�nak megtorpan� alakja is mintha sejtetn�, hogy itt leltek haz�ra annyi v�ndorl�s ut�n. Az el�t�rben �k�rp�rt h�z maga ut�n egy hajt�, nyom�ban sok-sok hossz� szarv�, feh�r barom. Tov�bb l�pdel�nk a korl�t mellett, s szem�nk egy m�sik jelenettel tal�lkozik: a fejedelemasszony d�szes, n�gy �k�r vontatta fogata k�zeledik. A s�tras szek�r k�t oldal�n �k�rkopony�k feh�rlenek, ront�s ellen, a szek�rben asszonyok, gyerekek. K�r�l�tt�k lovasok, bivalyok, m�lh�s szekerek. El�l, az �ton holttestek fekszenek, ember�ldozatok, k�zelben egy rombad�lt k�olt�r, melyre a f�pap teteme hanyatlik. H�tul h�mp�ly�g a tarka sokas�g. K�vetkezik egy megind�t� jelenet: f�lmeztelen, ki�ltoz� n�ket rabolnak el a katon�k. Egyik�k v�ll�n viszi tiltakoz�, h�nykol�d� zs�km�ny�t, a t�bbiek m�r egy megrakott szek�r foglyai.